A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása. Bizonyos kutatások szerint, ha nem változtatunk az életvitelünkön, akár 20-30 év múlva is elviselhetetlen szintre emelkedhet, hőmérséklet, a szélsőséges időjárási jelenségek pedig kritikus intenzitásúvá válhatnak. Ez mind az ökoszisztémára, mind az emberiségre, mind pedig a gazdaságra komoly fenyegetést jelent.

Sok szakértő szerint a probléma lassan visszafordíthatatlan méreteket ölt és drasztikus változásra lenne szükség ahhoz, hogy amennyire csak lehet, kilábaljunk belőle. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az éghajlatváltozás elleni védekezést a mindennapjaink részévé tegyük, vállalati szinten pedig nyitottak legyünk az olyan, új technológiák és megoldások felé, melyek lehetővé teszik az ökológiai lábnyomunk akár minimális csökkentését is.

Most megmutatjuk azt, miért jelent óriási problémát a klímaváltozás, miért fontos a társadalmi felelősségvállalás, és természetesen azt, hogy hogyan vehetik fel a szoftverrobotok hatékonyan a harcot a látszólag legyőzhetetlen éghajlatváltozás ellen.

Globális felmelegedés vagy klímaváltozás? Nevezzük bárhogy, a probléma óriási

Amikor a klímaváltozás kérdése kerül szóba, sokan azonnal a globális felmelegedésre, a forróságra, kiszáradásra és sivatagosodásra gondolnak. Még akkor is, ha a kép jóval árnyaltabb és összetettebb is ennél. 

Az egyre inkább eltolódó évszakok problémáját, az április végi hóesést vagy az egyre erőteljesebb viharokat sokan hajlamosak a szeszélyes időjárás rovására írni, még akkor is, ha a klímaváltozás egyértelmű előjeleiként tekinthetünk rájuk. Az éghajlatváltozás legfőbb jellemzője ugyanis, hogy a folyamat időben és térben egyenetlenül megy végbe.

Ez azt jelenti, hogy a felmelegedés, a szárazságok, az erőteljes csapadék és árvizek, vagy épp a szélsőséges szél-, hó- és jégviszonyok a világ különböző régióiban eltérő mértékben, gyakorisággal és intenzitással jelentkeznek. Bizonyos területeken szárazság és elviselhetetlen forróság lesz jellemző, míg máshol enyhébb télre, esetleg a karakteres négy évszak összemosódására számíthatunk. 

Ezek a változások a világ legtöbb pontján már ma is érzékelhetőek, a szakértők szerint pedig a jövőben egyre inkább intenzívebbé válnak. Éppen ezért fontos, hogy habár Európa szívében egyelőre még nem ég a lábunk alatt a talaj, minél hamarabb felvegyük a kesztyűt, és amennyire csak lehet, felkészülten próbáljuk meg elhárítani az egyre inkább küszöbünkön kopogtató klímakatasztrófát.

Mi okozza az éghajlatváltozást?

Az éghajlatváltozás problémájának legfőbb okozója az üvegházhatás, melynek kialakulása főként az emberi tevékenységnek köszönhető. A problémához egyaránt hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó károsanyag-kibocsájtás, az erdőirtás, illetve az állattenyésztés is. Ezek a tevékenységek jelentősen növelik a természetben előforduló üvegházhatású gázok mennyiségét, ezáltal fokozva az üvegházhatást.

Az egyik legnagyobb problémát az emberi eredetű szén-dioxid jelenti, melynek légköri koncentrációja 2020-ban 48 százalékkal volt magasabb, mint az ipari forradalom előtti időkben, az átlaghőmérséklet pedig 1,1 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti időkét. 

Ez az arány pedig napjainkban csak rohamosan növekszik. Az Európai Bizottság jelentése szerint például az ember okozta globális felmelegedés következtében bolygónk átlaghőmérséklete jelenleg 0,2 °C-kal lesz magasabb minden évtizedben.

Sokan azonban még ennek ellenére is úgy gondolják, hogy a károsanyag-kibocsátásra való törekvés csupán csepp a tengerben, hiszen a probléma már visszafordíthatatlan. Ha azonban ez igaz lenne, az sem jelentené azt, hogy ne kellene megtennünk mindent, ami tőlünk telhet.

Minden tonna kibocsátott szén-dioxid súlyosbítja ugyanis a klímaváltozás problémáját, ami azt jelenti, hogy bármilyen mértékű kibocsátáscsökkentés segít abban, hogy a folyamatot amennyire lehet, lelassítsuk.

Mindennapos környezetkárosító hatások a munkahelyen

A legtöbb vállalatnál találkozhatunk elavult munkafolyamatokkal. Olyan, monoton feladatokkal, melyeket egy megfelelően programozott algoritmus is képes elvégezni, bizonyos okok miatt azonban ezekkel továbbra is humán munkaerő foglalkozik. Ez pedig több szempontból is problémás lehet. 

Egyrészt azért, mert a monoton munkafolyamatok komoly mentális terhelést rónak a munkavállalókra. Ráadásul értékes humán erőforrást vonnak el a komolyabb, komplexebb problémamegoldó készséget igénylő feladatoktól. Másrészt pedig azért, mert digitalizáció hiányában ezen feladatok elvégzése olyan erőforrásokat is igényel, melyekre ideális esetben nem lenne szükség.

Ilyen például papírmunka során a folyamatos nyomtatóhasználat, mely éves szinten igen komoly energiafogyasztással jár, hogy a feleslegesen elhasznált papírmennyiségről már ne is beszéljünk. Ezek a tényezők pedig nagymértékben képesek megnövelni egy vállalat ökológiai lábnyomát és hozzájárulni az indokolatlanul magas szén-dioxid-kibocsátáshoz, köszönhetően mind közvetlen, mind pedig közvetett szennyező hatásuknak.

Hogyan segíthet egy algoritmus a klímaváltozás elleni küzdelemben?

Napjainkban a digitalizáció és az automatizáció lehetővé teszi azt, hogy bizonyos feladatokat részben vagy teljes mértékben olyan algoritmusokra bízzunk, melyek a programozásnak és a gépi tanulás lehetőségének köszönhetően képesek akár az emberi beavatkozás nélkül történő munkavégzésre is. Ez egyrészt segít a munkaerő tehermentesítésében, másrészt pedig lehetővé teszi az energiafogyasztás és a hulladéktermelés drasztikus csökkentését is.

Ilyen folyamat például a számlakezelés, melynek automatizálása rengeteg felesleges papírmunkától képes megszabadítani szinte bármely vállalkozást. Ez elsőre talán apróságnak tűnik, azonban rendkívül nagy jelentőséggel bír a klímaváltozás elleni védekezés szempontjából

A rendszeres nyomtatás például közvetlenül és közvetett módon egyaránt hozzájárul egy cég ökológiai lábnyomának növeléséhez. Mind a papírfogyasztás, mind pedig a nyomtatás során használt energia növeli ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátását. Míg a papírhasználat a fakitermelés és a hulladéktermelés szempontjából is káros, addig a nyomtatók által használt energiát javarészt fosszilis energiahordozók segítségével állítják elő. Az üzemeltetés ilyen módon szintén hozzájárul az üvegház-hatás fokozásához, hogy a nyomtatókellékek szállításával járó károsanyag-kibocsátásról már ne is beszéljünk.

A papírmentes munkavégzés azonban a kevesebb hulladéktermelést és a minimális energiafelhasználást egyaránt képes hatékonyan támogatni.

Milyen mértékben csökkentheti az automatizáció a szén-dioxid-kibocsátást?

A papírmunkával járó környezeti hatásokra sokan csak legyintenek, mondván: „néhány kinyomtatott oldal még nem a világvége!” Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy sok kicsi sokra megy, az elavult munkafolyamatok pedig anélkül is komoly környezetkárosító hatással rendelkezhetnek, hogy ez vállalatvezetőként látható és feltűnő lenne számunkra.

A Dataxo Group tevékenységére vonatkozó 2021. évi szervezeti karbonlábnyom elemzés szerint például cégünk éves szinten mintegy 24,5 kg CO2-kibocsátást képes megspórolni mindössze az elkerült nyomtatópapír-használat segítségével. Ehhez pedig nagyban hozzájárultak a digitalizációs és automatizációs megoldások, melyek lehetővé teszik a szükséges papírmunka minimálisra történő csökkentését.

Az eredmény természetesen egy nagyvállalat esetében még inkább látványos lehet. És minél több munkafolyamatot automatizálunk hatékonyan, annál nagyobb eredményt érhetünk el a klímaváltozás elleni, egyre inkább élesedni látszó küzdelemben.

Itt az idő, hogy közelebbről is megismerkedjünk a robotokkal!

Összességében elmondható az, hogy a szoftverrobotok nemcsak egyszerűbben elvégezhetővé, de környezetkímélőbbé is teszik a mindennapos munkát. Mindenképp fontos feladat tehát, hogy a vállaltok felülbírálják a papíralapú munkafolyamataikat, és megtegyék az első lépést a teljes mértékben papírmentes, alacsonyabb energiafogyasztással járó megoldások felé.

A szoftverrobotok pedig kiváló megoldást jelentenek, hiszen alkalmazásukkal egyrészt lényegesen csökkenthető a szükségtelen karbonkibocsátás, másrészt pedig a munkaerő mentális terheltsége is minimalizálható.