A korábban magyar kkv-nak innovatív adóinformatikai megoldásokat fejlesztő SDSYS Zrt. egy modellváltást követően a kétmilliárd éves forgalom feletti közép-nagyvállalatokat vette célba, ahol már olyan mennyiségű dokumentum keletkezik az operatív működés során, hogy annak optimalizálásával jelentős megtakarítás érhető el. Ehhez ráadásul egy olyan platformot fejlesztenek, amely összeköti a vállalati ügyviteli rendszereket az innovatív fintech, legaltech és taxtech startupok megoldásaival, így a végfelhasználóknak ki sem kell lépniük saját rendszerükből, a harmadik felek szolgáltatásai natívan elérhetőek lesznek benne.

Hogy milyen tempóban fejlődött a digitalizáció az elmúlt évtizedben, nem újdonság, azonban az, hogy ennek mentén az elmúlt néhány évben a vállalati ügyviteli rendszerek egyre nyitottabbá váltak figyelemreméltó fejlemény: 6-8 évvel ezelőtt a nagyobb, vállalatirányítási (ERP) és dokumentumkezelő (DMS) rendszerek zárt világot képeztek, nem volt cél, hogy harmadik fél kapcsolódni tudjon ezekhez, arra sarkallták a felhasználót, hogy mindent egy helyről szerezzen be.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a gyorsreagálású, innovatív startupok felhasználóbarát megoldásaival bizonyos területeken nem érdemes versenyezni, hiszen ezeket sok esetben integrálni is lehet, emelve a szolgáltatás színvonalát

– mutatott rá Poór Károly, az SDSYS cégvezetője.

Az említett rendszerek nyitottá váltak, a Microsoftnál például komplett ökoszisztémát építenek, hangsúlyozva a „nyitott tér, nyitott IT” megközelítést, ahogy az SAP is előrukkolt a maga appcenter megoldásával (Hana), amelyben integrálják a harmadik feleket, hogy megoldjanak olyan niche problémákat, amelyek nem szerepelnek a cég terveiben. „A felhasználó cégek pedig élnek a lehetőséggel és rengeteg megoldást be akarnak illeszteni a saját rendszereikbe” – tette hozzá Poór.

Poór Károly, az SDSYS cégvezetője fotó: Mudra László

Erre a célra jöttek létre az úgynevezett API dizájnerek, amelyek ezeknek a becsatolását tudják megoldani, de ezek technológiai szempontból közelítik meg a problémát. „Ezeknek a platformoknak a célja, hogy az IT menedzselni tudja, hogyha több rendszer csatlakozik a már meglévőhöz. Ez egy jó és szükségszerű megközelítés, de mi azt mondjuk, hogy tekintsünk erre a problémára üzleti oldalról, és vizsgáljuk meg az ügyfél igényeit, hogy mit szeretne a partner: jellemzően azt, hogy ezek az appok, megoldások ne csak összehangolva legyenek, de a partner saját rendszerén belül működjenek, ne kelljen abból kilépnie” -mondta a cégvezető.

Ez elsősorban egy kényelmi szempont, ami gördülékenyebbé teszi az irodai adminisztrációs munkát, és kivált monoton munkafolyamatokat, miközben csökkenti a hibázási lehetőséget. Ugyanakkor egy kockázatcsökkentő tényező is, ugyanis Poór szerint, ha bejön a képbe egy ilyen köztes platform, ami minősíti a szállítókat, harmadik feleket, és felelősséget vállal a tranzakciókért, akkor sokkal biztonságosabban merik a nagyobb cégek is felhasználni azokat az innovatív újdonságokat – mint a neo banking vagy a PSD2 –, amik egy nagyvállalatnál mindig rizikófaktort jelentenek.

1,3 milliárd megvalósításra, piacszerzésre

A GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. és az MFB csoporthoz tartozó Hiventures összesen 1,3 milliárd forintos befektetése lehetővé teszi, hogy még idén kijöjjenek a platformmal, meglegyen az a termék, amellyel jövőre már megkezdhetik a terjeszkedést a nyugat-európai piacokon. “A platform nyújtotta automatizált folyamatoknak köszönhetően igazi értékteremtő munkára nyílik lehetőség a felszabaduló időben, miközben hibamentesen mindennemű adminisztráció megvalósul a háttérben”   – mondta a tervekről Poór.

Az európai piacokat azért célozzák, mert ott sok az olyan nagy múltú cég, amelyek robusztus rendszereket használnak, de ezek még az első generációs automatizmusokat tartalmazzák. „Például egy nagy nemzetközi retail láncnál mindent kinyomtatnak, vonalkódok vannak, ezeket leolvassák, visszaszkennelik, majd bekerül egy dokumentumkezelési mechanizmusba, és egy első generációs OCR-en keresztül lesz feldolgozva. Ez a folyamat rengeteg monotonitást tartalmaz, hibázási lehetőségeket és megspórolható költségeket. Egy ilyen rendszert egy az egyben le lehet cserélni az általunk nyújtott platformra, átmeneti lehetőséget biztosítva úgy, hogy ne kelljen egyik napról a másikra az egészet kidobni, hanem fokozatosan lehet kiváltani az adott pontokon, hogy végül az egész megoldás papírmentes, jövőtálló, valamint átlátható és automatizált legyen.” Poór szerint ezzel

A HUMÁN MUNKAERŐ 80-85 SZÁZALÉKA KIVÁLTHATÓ, HASZNOSABB FELADATOKRA ÁTCSOPORTOSÍTHATÓ, AZ AUTOMATIZMUS PEDIG JELZI AZT A MARADÉK 15-20 SZÁZALÉKOT, AHOL BE KELL AVATKOZNI.

Fontos szempont az is, hogy Nyugat-Európában sokkal jobb az ilyen jellegű digitalizációs megoldások fogadtatása, nagyobb a penetrációja, mások a felhasználói szokások a B2B ügyvitelben. Ugyanakkor az EU-ban is ott van a PSD2 szabályozás és az adótörvények is nagyon hasonlóak. „Országonként lehetnek eltérések a számlakibocsátási folyamatokban, de mondjuk a számlabefogadás mindenhol ugyanaz: jóvá kell hagyatni a beérkező számlát, le kell könyvelni, és a végén kifizetni. A platform azt tudja megvalósítani, hogy országspecifikusan a helyi szolgáltatókat bevonja a folyamatba, így megfelelve a helyi sajátosságoknak, miközben ezek a harmadik fél szolgáltatók is sokkal nagyobb teret kaphatnak a platformon keresztül, mintha maguktól próbálnának bekerülni nagyvállalatokhoz.”

A gyakorlatban tehát az történik, hogy a célország szolgáltatóit bekötik az ottani ügyfél DMS rendszerébe, amiben így például látható, hogy egy dokumentum elment az adott szolgáltatóhoz, megtörtént az aláírás, visszaérkezik, a másik fél is aláírta: a folyamatot a vállalat a saját rendszerén belül tudja transzparensen menedzselni. Ez pedig lehet a számlázás, de akár egy behajtás vagy szállítmányozási esemény is. Poór hangsúlyozza, hogy ehhez nem kell újat tanulni,

NEM KELL ELHAGYNI A MÁR MEGLÉVŐ RENDSZERT, AMI A FELHASZNÁLÓ SZEMPONTJÁBÓL SOKAT JELENT, FŐLEG EGY OLYAN NAGYOBB VÁLLALATNÁL, AHOL PÉLDÁUL ISO SZABÁLYOZÁSOKNAK IS MEG KELL FELELNI.

A felhasználó el tudja dönteni, hogy milyen szolgáltatót szeretne igénybe venni az adott területen, akár többet is lehetősége lesz: például különböző típusú szerződésekre, eltérő elektronikus aláírást használhat, ahogy különböző bankok appjait a bankszámlák visszatöltésére. „Ha egy cég ezeket a rendszereket házon belül maga szeretné integrálni az nagyon sok munkát és erőforrást igényel, a mi platformunkkal ezt a szolgáltatást egy helyen el tudja érni.”

A munkahely nem vész el, csak átalakul

A cég tavaly váltott üzleti modellt, a mikro-kkv szegmens helyett a közép-nagyvállalati szegmenst vette célba. „Átálltunk a tranzakció alapú, havidíj alapú termékről az éves díjfizetésre, nem egy licenc alapú megoldást kínálunk, hanem egy szolgáltatásként igénybe vehetőt, amely kifejezetten közép-nagyvállalati igényekre lett szabva” – mondta Poór. A korábbi 800 havidíjas kisvállalati ügyfélből mára csak közel 50 van, de ezek mellett olyan nagyvállalatok lettek partnereik, mint a Wing Zrt., a Danubius hotellánc vagy a WHC Holding, a cég pedig az elmúlt másfél évben 100 millió forint feletti árbevételt ért el. Egy K+F fázisban lévő cégből pénztermelő vállalattá vált.

„A covid megmutatta, hogy ha muszáj, az emberek nagyon gyorsan tudnak adaptálódni. Azt látjuk, hogy a change menedzsment nagyon előtérbe került, főleg a közép-nagyvállalatoknál kezdett el kialakulni a kultúrája. De a munkatársakat képezni kell arra, hogy a változás azért van, hogy a vállalatnak és nekik is jobb legyen, és nem arról szól az egész, hogy a robotok elveszik a munkánkat” – tette hozzá a cégvezető.

A magyar tapasztalatokkal szemben az európai piacon ez is kicsit előrébb tart:

SZINTE MINDEN ORSZÁG KÜZD A MUNKAERŐHIÁNNYAL, HATALMAS IGÉNY VAN AZ AUTOMATIZÁCIÓRA, HOGY KIVÁLTSÁK AZ OLYAN MONOTON MUNKAFOLYAMATOKAT, AMELYEKRE EGYÉBKÉNT SEM TALÁLNAK HUMÁN MUNKAERŐT.

„Tíz évvel ezelőtt, ha egy gyakornokot felvettek egy Big4 céghez, ahol dokumentumokat fénymásolhatott, elégedett volt. Ma két nyelvvizsgával, egy jó diplomával az ember nem számlákat akar fénymásolni, erre ott van a technológia” – tette hozzá Poór, aki szerint nem csak a hatékonyságnövelés a cél, a fejlett digitális megoldások alkalmazásával fenntarthatóvá és családbaráttá lehet tenni egy vállalatot: „Van egy partnerünk, ahol azt szeretnék elérni, hogy az emberek napi 6-7 órát dolgozzanak csúcsidőszakban is, legyen idejük a családjukra, kávézni a kollégákkal, és a következő 15-20 évet együtt töltsék el a cégben, a lehető legkisebb stresszben és a lehető legkisebb fluktuáció mellett. Ez a cél nagyon jól támogatható a digitalizációval, és jól összekapcsolható olyan népszerű törekvésekkel, mint a négynapos munkahét, vagy akár a hétórás munkanap.”

A hazai és külpiaci célokkal összhangban jövő hónaptól a cég megújuló arculattal és márkanévvel jelentkezik majd, melynek ismertségét ősztől a külföldi piacokon is elkezdik építeni: márciustól – a DATA, TAX és SOLUTION hívószavak összetételéből – Dataxo group-ként folytatja tevékenységét a vállalat.

Forrás: Portfólió