Napjaink egyik legfontosabb kérdése a fenntarthatóság. Egyre több közép- és nagyvállalat törekszik arra, hogy tevékenysége egyszerre gazdaságosabb és zöldebb legyen, az esetek többségében azonban olyan látszatintézkedésekre hagyatkozva, amelyek nem hoznak valódi eredményt.

De vajon van-e élet az úgynevezett greenwashingon túl? Segíthet-e a robotizáció és a munkafolyamatok automatizálása abban, hogy egy vállalat működését valóban fenntarthatóbbá tegyük?

Ezt a témakört járta körbe a Portfolio: Sustainable World 2022 konferencián elhangzott előadásában Poór Károly, a Dataxo Group vezérigazgatója, aki a gazdaságos és a fenntartható működés jövőjét egyértelműen a munkafolyamatok automatizálásában látja.

Mit jelent a valódi fenntarthatóság?

A fenntartható munkahelyek témaköre rengeteg oldalról megközelíthető kérdés. Egyaránt fontos tisztában lenni azzal, hogy mit tehet egy vállalat az energiagazdálkodás vagy a hulladékgazdálkodás szempontjából a fenntartható működésért, vagy hogy épp hogyan közelíti meg a klímaváltozás kérdését. Napjainkban szinte minden korábbinál égetőbb kérdés, hogy beszéljünk ezekről a témákról, hiszen nehéz idők állnak előttünk.

Sokan gondolják persze úgy, hogy a probléma néhány azonnali intézkedés segítségével is megoldható lenne. Ez azonban – ahogyan a Dataxo Group vezérigazgatója is rávilágít – sajnos nem igaz. Poór Károly véleménye szerint napjainkban csakis pici, apró, megfontolt lépésekkel lehet előre haladni, és az elnagyolt döntések helyett megfontolt, lokális megoldásokban kell gondolkodnunk ahhoz, hogy fenntarthatóbbá tegyük cégeink működését, ezáltal pedig a mindennapi életet.

Az egyik legfontosabb lépés pedig nem más, mint hogy megtanuljuk: a technológiának alapvetően minket, a mi jólétünket kell szolgálnia.

Hogyan segíthet a fenntartható munkahelyek kialakítása?

A robotizáció kérdéskörét sokan félreértik, hiszen úgy gondolják, hogy a munkafolyamatok automatizálásával a jelenleginél is többet dolgozhatunk majd. Azonban a cél sokkal inkább az, hogy a robotok könnyebbé, élhetőbbé és fenntarthatóbbá tegyék a mindennapjainkat.

Éppen ezért a Dataxo Group a bolygó és az ember iránt is egyaránt elkötelezett módon gondolkodva, leginkább a következő kérdések mentén dolgozik: hogyan tudnánk pici lépésekkel jobbá tenni a mindennapokat? Hogyan tudnánk a bolygó megmentése helyett arra fókuszálni, hogy hogyan ne tegyük tönkre saját magunkat és saját környezetünket?

Napjainkban pedig a munkaerő megszerzése és megtartása az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a vállalatoknak nap mint nap szembe kell néznie. A nyomás folyamatosan nő, főként az olyan külső hatásoknak köszönhetően, mint az infláció. Az egyre növekvő árak miatt ugyanis egyre magasabbak a bérigények is. Érthető módon mindenki szeretne kevesebb munkával több pénzt keresni.

Azonban a vállalatvezetőkben jogosan vetődik fel a kérdés: ha senki nem szeretne többet dolgozni, akkor ki fogja elvégezni a szükséges munkát és ki fog értéket teremteni? Ez az a szituáció, amelyre jelenleg az egyetlen hatékony megoldást a robotizáció folyamata jelenti.

Illusztris példát jelentenek erre az 1800-as évek végének telefonközpontjai. Ezen létesítmények esetében a két telefont egyfajta humán interfész formájában kötötték össze a telefonos kisasszonyok.  Ez a szakma nem kevesebb mint 90 évig élt, majd a technológia fejlődésének köszönhetően egyszerűen eltűnt.

A telefonos kisasszonyok munkájához hasonló feladat a számlaadatok feldolgozása is. Hiszen gondoljunk csak bele, hogyan is zajlik ez a munka: egy számítógépen állítunk elő egy számlát, ami digitális adatként létezik. Ezt a digitális adatot kinyomtatjuk, azaz analogizáljuk, elküldjük emberi erővel, azaz postán a szükséges helyre, ahol pedig az adatokat emberi erővel újra digitalizálnunk kell. Ez hatalmas pazarlás, és nemcsak a föld erőforrásai szempontjából, de saját erőforrásaink, a sokkal komolyabb célokra alkalmazható munkaerő szempontjából is.

Gyakorlatilag úgy is fogalmazhatnánk, hogy aki a számlák feldolgozásával foglalkozik, az nem más, mint XXI. század telefonos kisasszonya.

Erőforrások hatékony felszabadítása: mit mutatnak a számadatok?

A Dataxo Group egy felmérés segítségével vizsgálta meg azt, hogy a fentebb, a számlafeldolgozással kapcsolatban említett folyamat milyen mértékű erőforrásokat képes felemészteni. Az eredmény pedig alapvetően sokkoló. Az aktuális NAV adatok szerint ugyanis napjainkban 7-800 millió olyan számla keletkezik a rendszerben, amit valakinek fel kell dolgoznia. Ez nagyjából 56 milliárd forint bérbe kerül, és 12 ezer embernyi munkaerőt jelent. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy napjainkban 12 000 modern telefonos kisasszony végez olyan munkát, amely egyszerűen és hatékonyan automatizálható lenne. Ezzel azonban sajnos nem vagyunk egyedül.

Egy globális felmérés szerint közép- és nagyvállalati szinten a világban a cégek 68 százaléka kézzel végzi az adatrögzítést. A felmérés válaszadóinak több mint 56 százaléka hetente 10 óránál is többet tölt számlafeldolgozással, annak ellenére is, hogy ma már a számlafeldolgozás automatizálása nagyon egyszerű feladat, ami rengeteg erőforrást lenne képes felszabadítani. Azon túl pedig, hogy képes hatékonyabbá, gazdaságosabbá és fenntarthatóbbá tenni a munkát, több olyan automatizált munkafolyamat alapköve is lehet, mint az automatikus könyvelés vagy a szállítólevél likvidáció. Sőt, rengeteg egyéb feladatot is képes egyszerűbbé tenni, melyeket a jövőben egyre drágább lesz majd megfizetnie a cégeknek.

A felmérés során tízből kilenc válaszadó, azaz a megkérdezettek 88 százaléka érezte úgy, hogy a számlakezelési és szállítói kifizetési folyamatok javítása segítene a pénzügyi csapat felszabadításában, melynek tagjai ezáltal stratégiai szempontból fontosabb kezdeményezésekre összpontosíthatnának. Viszont mindössze 5 százalék volt az, aki jelezte, hogy hetente csupán 1 órát, vagy annál is kevesebbet tölt a feladattal. Ezen válaszadók mindegyike úgy nyilatkozott, hogy a számlakezeléssel kapcsolatos feladatokat automatizált folyamatok végzik. És megerősítették azt, hogy a gyors, automatikus számlakezelés és kifizetés hatalmas előnyt jelent azokban az időkben, amikor a beszerzés szinte nehezebb feladatnak bizonyul még az eladásnál is.

Az automatizálás célja: a szabadabb, gazdaságosabb és fenntartható munkahelyek kialakítása

A Dataxo Group vezérigazgatója előadása végén kitért arra, hogy az automatizáció legfőbb célja, hogy az emberek visszakaphassák a valódi szabadságukat. Hogy ne kelljen többé olyan felesleges feladatokkal foglalkozniuk, mint az adatrögzítés, és hogy ne kelljen többé olyan abszurd munkákat végezniük, mint amit a múlt század telefonos kisasszonyai végeztek. Az ugyanis, ami automatizálható, nem képvisel nagyobb hozzáadott értéket az egykori telefonközpontos munkánál.

Ma Magyaraországon mégis 12 000 olyan munkakör létezik, amely jóval nagyobb hozzáadott értéket is képviselhetne egy vállalat számára. 12 000 olyan ember van, akit tudás és hatékonyság szempontjából tovább lehetne fejleszteni, aki komplex gondolkodást és cselekvést igénylő feladatok ellátására lenne képes, ezáltal pedig a jelenleginél jóval nagyobb értéket is képviselhetne az adott cég számára.

A robotok pedig képesek kiváltani a jelenlegi munkájukat, ami egyrészt azt jelenti, hogy a munkavállalók szintet léphetnek és kényelmesebb munkakörben dolgozhatnak komplexebb feladatok megoldásán. Másrészt pedig azt, hogy az erőforrások átcsoportosításával a cégek lényegesen gazdaságosabb és fenntarthatóbb módon működhetnek tovább a jövőben. Ennek érdekében persze fontos, hogy megtegyük az első, apró lépéseket, és megfontoltan, jól átgondoltan vágjunk neki a munkafolyamatok automatizálásának.