Az irodai munk\u00e1r\u00f3l sokaknak azonnal a nyomtatv\u00e1nyok \u00e9s a hatalmas pap\u00edrhalmok jutnak esz\u00e9be. \u00c9s hab\u00e1r val\u00f3 igaz, hogy p\u00e1r \u00e9vtizeddel kor\u00e1bban elk\u00e9pzelhetetlen lett volna egy iroda pap\u00edr n\u00e9lk\u00fcl, m\u00e1ra ez m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1m\u00edt meglep\u0151nek.<\/p>\n
A technol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9se, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia ugyanis lehet\u0151v\u00e9 tette azt, hogy egy v\u00e1llalat munkafolyamatait ak\u00e1r teljes m\u00e9rt\u00e9kben pap\u00edrmentesen v\u00e9gezze. Ez pedig egyszerre teszi k\u00e9nyelmesebb\u00e9, gyorsabb\u00e1, hat\u00e9konyabb\u00e1, nem utols\u00f3sorban pedig k\u00f6rnyezetbar\u00e1tt\u00e1 a mindennapos munk\u00e1t.<\/p>\n
Most bemutatjuk azt, mi\u00e9rt a pap\u00edrmentes irod\u00e1\u00e9 a j\u00f6v\u0151, mi\u00e9rt \u00e9ri meg befektetni a pap\u00edrhaszn\u00e1lat minimaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ba, \u00e9s azt is, hogyan tehetik meg a v\u00e1llalatok az els\u0151 l\u00e9p\u00e9st a j\u00f6v\u0151 fel\u00e9 az automatiz\u00e1ci\u00f3s megold\u00e1sok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n
Mi\u00e9rt k\u00e1ros a k\u00f6rnyezetre a nyomtat\u00f3pap\u00edr haszn\u00e1lata?<\/strong><\/p>\n A nyomtat\u00f3pap\u00edr a legt\u00f6bb irod\u00e1ban alapvet\u0151 kell\u00e9knek sz\u00e1m\u00edt. Fogy\u00f3eszk\u00f6zk\u00e9nt tekint\u00fcnk r\u00e1, k\u00f6zben bele sem gondolunk abba, hogy el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s rendszeres haszn\u00e1lata milyen negat\u00edv k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokkal j\u00e1r.<\/p>\n Mindenki tudja, hogy a pap\u00edr f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fcl, azt azonban tal\u00e1n m\u00e1r kevesebben, hogy\u00a01 tonna nyomtat\u00f3pap\u00edr el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz nagyj\u00e1b\u00f3l 1,7 tonna f\u00e1ra<\/strong>\u00a0van sz\u00fcks\u00e9g. Szorozzuk be ezt 420 milli\u00f3val, hiszen ez az a pap\u00edrmennyis\u00e9g, mely vil\u00e1gszerte \u00e9ves szinten gy\u00e1rt\u00e1sra ker\u00fcl. Az eredm\u00e9ny egy elk\u00e9peszt\u0151en hatalmas sz\u00e1m, melynek nagyr\u00e9sz\u00e9t fakitermel\u00e9ssel kell fedezni. Az erd\u0151irt\u00e1s pedig\u00a0napjaink egyik leg\u00e9get\u0151bb probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak, a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s\u00a0<\/strong>egyik vezet\u0151 oka.<\/p>\n A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l az elm\u00falt \u00e9vtizedekben rengeteget hallhattunk, sajnos azonban mind v\u00e1llalati, mind egy\u00e9ni szinten keveset tett\u00fcnk ellene. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra\u00a0a sz\u00e9n-dioxid l\u00e9gk\u00f6ri koncentr\u00e1ci\u00f3ja az elm\u00falt 200 \u00e9vben nagyj\u00e1b\u00f3l 35 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u00f6vekedett<\/strong>, \u00e9s egyre gyorsul\u00f3 \u00fctemben n\u00f6vekszik tov\u00e1bb napjainkban. A probl\u00e9ma pedig m\u00e1r olyannyira s\u00falyos, hogy az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s negat\u00edv hat\u00e1sait a saj\u00e1t b\u0151r\u00fcnk\u00f6n is \u00e9rezhetj\u00fck. El\u00e9g csup\u00e1n az enyhe t\u00e9lre, a t\u0171zforr\u00f3 ny\u00e1rra \u00e9s az alapvet\u0151en szesz\u00e9lyes, kisz\u00e1m\u00edthatatlan id\u0151j\u00e1r\u00e1sra gondolnunk. Ahhoz pedig, hogy a folyamatot lelass\u00edtsuk, komoly v\u00e1ltoz\u00e1sokra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n Term\u00e9szetesen a munka folyam\u00e1n haszn\u00e1lt nyomtat\u00f3pap\u00edr kiv\u00e1laszt\u00e1sa sor\u00e1n t\u00f6rekedhet\u00fcnk arra, hogy\u00a0\u00fajrahasznos\u00edtott alapanyagb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt<\/strong>\u00a0term\u00e9ket v\u00e1lasszunk. Az \u00e9ves szinten gy\u00e1rtott pap\u00edrmennyis\u00e9gnek k\u00f6zel a fele k\u00e9sz\u00fcl \u00fajrahasznos\u00edtott pap\u00edrb\u00f3l, ami bizonyos szempontb\u00f3l k\u00f6rnyezetk\u00edm\u00e9l\u0151bb megold\u00e1snak tekinthet\u0151. A gy\u00e1rt\u00e1shoz ebben az esetben ugyanis nem, vagy csak minim\u00e1lis mennyis\u00e9gben van sz\u00fcks\u00e9g fakitermel\u00e9sre. Az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 statisztik\u00e1k alapj\u00e1n pedig az Eur\u00f3pai Uni\u00f3n bel\u00fcl az \u00fajrahasznos\u00edtott pap\u00edr ar\u00e1nya\u00a0k\u00f6zel 70 sz\u00e1zal\u00e9k<\/strong>, ami szint\u00e9n j\u00f3 eredm\u00e9nynek mondhat\u00f3, \u00f6nmag\u00e1ban azonban tov\u00e1bbra sem el\u00e9g.<\/p>\n Sajnos az erd\u0151irt\u00e1s ugyanis a pap\u00edrgy\u00e1rt\u00e1s s\u00f6t\u00e9t oldal\u00e1nak csak az egyik, legnagyobb figyelmet \u00e9s visszhangot kap\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t jelenti. Azt viszont m\u00e1r kevesebben tudj\u00e1k, hogy a pap\u00edrgy\u00e1rt\u00e1s nem csak emiatt vesz\u00e9lyes, de az\u00e9rt is, mert a folyamat sor\u00e1n\u00a0rengeteg \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1z\u00a0<\/strong>ker\u00fcl a leveg\u0151be.<\/p>\n 1 tonna pap\u00edr el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa\u00a0k\u00f6zel 27 kg l\u00e9gszennyez\u0151 anyag<\/strong>\u00a0termel\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r,\u00a01700 liter olajat, 4100 kWh energi\u00e1t \u00e9s 32.000 liter vizet<\/strong>\u00a0vesz ig\u00e9nybe. \u00c9ves szinten ezek hatalmas sz\u00e1mok, \u00e9s azokr\u00f3l\u00a0a szennyez\u0151anyagokr\u00f3l \u00e9s kemik\u00e1li\u00e1kr\u00f3l<\/strong>\u00a0m\u00e9g nem is besz\u00e9lt\u00fcnk, melyek a gy\u00e1rt\u00e1si folyamat sor\u00e1n a v\u00edzbe ker\u00fclhetnek, ez\u00e1ltal pedig komolyan vesz\u00e9lyeztethetik az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1t.<\/p>\n Alapvet\u0151en elmondhat\u00f3 teh\u00e1t, hogy a pap\u00edrgy\u00e1rt\u00e1s\u00a0komoly sz\u00e9n-dioxid-kibocs\u00e1t\u00e1ssal \u00e9s egy\u00e9b k\u00f6rnyezetszennyez\u0151 hat\u00e1sokkal<\/strong>\u00a0b\u00edr. \u00c9rdemes azonban azt is megeml\u00edteni, hogy a pap\u00edrhullad\u00e9k is rendk\u00edv\u00fcl k\u00e1ros a k\u00f6rnyezet\u00fcnkre. A pap\u00edr ugyanis sz\u00e1mos m\u00e9reganyagot tartalmaz, melyek boml\u00e1suk sor\u00e1n a talajba \u00e9s a leveg\u0151be ker\u00fclnek.<\/p>\n A leboml\u00f3 pap\u00edr t\u00f6bbek k\u00f6zt\u00a0met\u00e1ng\u00e1zt bocs\u00e1t ki<\/strong>, amely 25-sz\u00f6r m\u00e9rgez\u0151bb, mint a sz\u00e9n-dioxid. Arr\u00f3l m\u00e1r nem is besz\u00e9lve, hogy\u00a0a hullad\u00e9kot gyakran el\u00e9getik, ami szint\u00e9n komoly sz\u00e9n-dioxid-kibocs\u00e1t\u00e1ssal j\u00e1r<\/strong>, ez\u00e1ltal hozz\u00e1j\u00e1rulva az \u00fcvegh\u00e1z-hat\u00e1s felgyorsul\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak s\u00falyosbod\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl term\u00e9szetesen a pap\u00edrgy\u00e1rt\u00e1sra sz\u00fcks\u00e9g van. Fontos azonban, hogy ismerj\u00fck a pap\u00edr k\u00f6rnyezetterhel\u0151 hat\u00e1sait, \u00e9s\u00a0felel\u0151ss\u00e9gteljesen b\u00e1njunk haszn\u00e1lat\u00e1val<\/strong>. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen abban az esetben, ha egy olyan v\u00e1llalat \u00e9l\u00e9n \u00e1llunk, mely sz\u00e1m\u00e1ra fontos a modern, t\u00e1rsadalmi szempontb\u00f3l felel\u0151ss\u00e9gteljes arculat kialak\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n Hogyan tehet\u0151 pap\u00edrmentess\u00e9 az irodai munka?<\/strong><\/p>\n A pap\u00edrmentes irod\u00e1ra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00fajkelet\u0171 dolog. Mi\u00f3ta az elm\u00falt \u00e9vtizedek sor\u00e1n felmer\u00fcltek a h\u00e9tk\u00f6znapi pap\u00edrhaszn\u00e1lattal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sek, a k\u00f6rnyezettudatos c\u00e9gek az\u00f3ta pr\u00f3b\u00e1lnak hat\u00e9kony m\u00f3dot tal\u00e1lni arra, hogy elszakadjanak a pap\u00edralap\u00fa munkav\u00e9gz\u00e9st\u0151l, t\u00f6bb-kevesebb sikerrel.<\/p>\n Az\u00a0internet elterjed\u00e9se \u00e9s az elektronikus levelez\u00e9s<\/strong>\u00a0bevezet\u00e9se hatalmas l\u00e9p\u00e9st jelentett, azonban \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g kev\u00e9snek bizonyult ahhoz, hogy teljes m\u00e9rt\u00e9kben k\u00e9pesek legy\u00fcnk kiiktatni a pap\u00edrt a h\u00e9tk\u00f6znapi munkafolyamatokb\u00f3l. Napjainkban a technol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9se azonban m\u00e1r lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy\u00a0a digitaliz\u00e1ci\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel\u00a0<\/strong>rengeteg, kor\u00e1bban pap\u00edralapon v\u00e9gzett feladat virtu\u00e1lis k\u00f6rnyezetben is elv\u00e9gezhet\u0151 legyen.<\/p>\n S\u0151t, az automatiz\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal bizonyos munkafolyamatok ak\u00e1r r\u00e9szben vagy teljes eg\u00e9sz\u00e9ben emberi beavatkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl is v\u00e9gezhet\u0151k. \u00dagy, hogy a mindennapos munka sor\u00e1n\u00a0nemcsak a ment\u00e1lis terhel\u00e9s, de a hullad\u00e9ktermel\u00e9s, az energiafogyaszt\u00e1s, valamint a feladatok elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r\u00f3 k\u00f6lts\u00e9gek<\/strong>\u00a0is hat\u00e9konyan cs\u00f6kkenthet\u0151k.<\/p>\n Automatiz\u00e1lt megold\u00e1sok: \u00edgy tehet egyetlen robot z\u00f6ldebb\u00e9 egy v\u00e1llalatot<\/strong><\/p>\n A legt\u00f6bb v\u00e1llalat eset\u00e9ben akadnak olyan monoton feladatok, melyek rengeteg pap\u00edrmunk\u00e1val j\u00e1rnak. Ilyen lehet p\u00e9ld\u00e1ul\u00a0a sz\u00e1ml\u00e1k feldolgoz\u00e1sa \u00e9s kezel\u00e9se<\/strong>, mely r\u00e1ad\u00e1sul a lehets\u00e9ges hib\u00e1k elker\u00fcl\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben er\u0151s koncentr\u00e1ci\u00f3t ig\u00e9nyel. Az ehhez hasonl\u00f3 munkafolyamatok napjainkban m\u00e1r k\u00f6nnyen automatiz\u00e1lhat\u00f3ak olyan algoritmusok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, melyek r\u00e9szben vagy ak\u00e1r eg\u00e9szben is k\u00e9pesek elv\u00e9gezni a dolgoz\u00f3k helyett a munk\u00e1t.<\/p>\n Az ilyen, mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1n alapul\u00f3 megold\u00e1soknak alapvet\u0151en h\u00e1rom nagy el\u0151nye is van:<\/strong><\/p>\n Az ut\u00f3bbi t\u00e9nynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egyr\u00e9szt\u00a0hat\u00e9konyan sp\u00f3rolhatjuk meg a pap\u00edr \u00e9s a nyomtat\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 energiafogyaszt\u00e1s<\/strong>\u00a0\u00e1r\u00e1t. M\u00e1sr\u00e9szt pedig\u00a0v\u00e1llalatunk \u00f6kol\u00f3giai l\u00e1bnyom\u00e1t is hat\u00e9konyan cs\u00f6kkenthetj\u00fck<\/strong>, hiszen a pap\u00edr \u00e9s a nyomtat\u00f3kell\u00e9kek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1val, illetve sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 k\u00e1rosanyag-kibocs\u00e1t\u00e1s is hat\u00e9konyan megsp\u00f3rolhat\u00f3.<\/p>\n\n